A japán ruházkodás egészen a Dzsómon- korig (i.e. 14. évezred- i.e. 3.szd.) nyúlik vissza. A férfiak és a nők is derekukon zsinórral rögzített zárt nadrágot és “V” nyakú hosszú ujjú felsőruhát viseltek. Ebben a korban főként nomád, halászó- vadászó életmódot folytattak. A rizskultúra megjelenésével –Jajoi- korban (i.e. 3.szd.- i.u. 3.szd.)- a nomád társadalmat szépen lassan felváltotta az agrártársadalom, mely nem csak az emberek mindennapjai-ra, hanem öltözködési szokásaikra is hatással volt. A testhezállóbb kétrészest felváltotta az egy részes bő viselet, mely szellős volt a nyári melegben és kényelmes is a földeken való munka során. A téli hidegebb napokon egyszerűen csak több réteget vettek magukra. A Nara korszakban (645-794) megkezdődött a kínai![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
Öltözködési szokások japánban (1.rész): Hogyan lett a kimonóból seifuku?
↧
↧
Öltözködési szokások japánban (2.rész): A kimonó
A kimonóknak nagyon sok fajtája és változata létezik, így lehetetlen, hogy mindet bemutassuk. Ebben a cikkben (talán) a legfontosabbak szerepelnek, valamint megemlítésre kerülnek a különböző kiegészítők egy része is. A kimonók (és yukaták) esetében mindig a bal oldalt hajtjuk rá a jobb oldalra, majd az obival (selyemövvel) rögzítjük. A nőknél több száz féleképpen köthetjük hátul masnivá az obit (társadalmi rangtól, családi állapottól és alkalomtól függően). Fontos, hogy további “alkatrészek” szükségesek az obi kötésénél, például az obi-ita (=megakadályozza a ruha gyűrődését) vagy obi-makura (obi masnijának formáját adja), ezeket mind sajnos nem tudom bemutatni. A végső lépések között az elöl megkötött (fonott) obi zsinórt helyezik fel, mely általában aranyszínű. A lábbeliknél, ha![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
↧
Júniusi ünnepek
A rizs ültetésének ünnepe Rizsültetésről először a Jajoi-kortól kezdve bezsélhetünk, amikor is a Korea területéről beszivárgó rizsművelési és öntözési technikáknak köszönhetően a társadalom mezőgazdálkodási szintre emelkedett. A rizsültetés azóta hatalmas szerepet játszik a japán emberek életében, többször is megünneplik a „rizsültetést“ (szeptember, november, február, június). Ezek a fesztivál keretében megrendezett ünnepségek nagyrészt ugyanúgy néznek ki: zenével, dalokkal és táncokkal kisért ünnepség keretében elültetik a rizst. A japánok hitték, hogy a rizsben erőteljes szellemek vannak, melyek az ültetés során visszakerülnek a „földanyához“. A június első vasárnapján tartott ünnep, japán legrégebbi szokásai közé tartozik. Ezen a napon az ember kollektívan, országszerte kivonulnak a földekre és elültetik a rizst. Mindezt persze zene mellett.![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
↧
A bunraku három eleme II. – A recitálás és a samiszen
A hagyományos japán bábjáték, a bunraku (más néven ningjó dzsóruri) három elem együttműködésén alapszik– a báb, az ének és a samiszen-zene. Az előző cikkben szereplő bábok áttekintése után vizsgáljuk meg a másik két elemet is. Miközben a bábosok a színpadon tevékenykednek, a recitáló és a samiszen-játékos a színpad melletti emelvényen foglal helyet. A recitáló, japánul tayu feladata, hogy előadja a történetet, mint narrátor, valamint ő a bábok hangja, így ki kell fejezni az érzelmeiket és személyiségüket. A katarimonó – ismert mesék drámai formában történő recitálása már a Heian-korban (794-1185) megjelent. Népi mulattatók járták a vidéket és adták elő történeteiket. Ezek a vak énekesek főleg a Heike-monogatariból és egyéb forrásokból recitáltak a![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
↧
Japán tavai
Harmatcseppek sokasága, a tavak és vizek alkotója, ezzel a kis verssel vezetve a témát a vízre, ismerkedjünk meg pontosabban miről is fog szólni ez a cikk. Nos, itt megismerkedhettek Japán, csodálatos, veszélyes, zöld, mély és még sok más jellemzővel ellátott tavaival. Kezdjük is néhány gyönyörű, de igen veszélyes tó bemutatásával. Vajon miért is olyan veszélyesek? Ezek a szemet gyönyörködtető kráter tavak, olyan savas vízzel rendelkeznek, amiben jobb nem fürödni. Ilyen tó például… -Yugama, kráter tó Savasságát a vizében feloldódott, hidrogén klorid (tehát sósav, ha a vízbe van) illetve a kén dioxid adja, tehát két igen mérgező anyag keveredett a vizébe. Azonban a kicsit ködös smaragdzöld színével nagyon szép, ezt a![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
↧
↧
Mit jelent a darumadár a japán kultúrában?
Mint sok más kultúrában, a japánoknál is nagy szerepe van a különböző állatoknak. Megjelentek a babonákban, a különböző mondákban, népénekekben, költők verseiben és regényekben illetve a képzőművészetben is. Mivel mindegyik mitológiai állatról rengeteget lehetne írni, úgy döntöttem, hogy a darumadárról fogok Nektek írni, amelynek japán fajtája, a mandzsu daru a nemzet szimbólumává is vált. Régen rengeteg művészeti ágazatban megjelent, mára azonban leginkább csak a papírhajtogatás művészetében, az origamiban jelenik meg. Japánban mindenki tud darut hajtogatni és hajtogat is. Az idős nénikéktől kezdve az anyukákoon keresztül egészen a kis óvodásokig, de még néha egy-egy üzletembert is rajtakapni, ahogy az ebédje fogyasztása közben a szalvétából darut hajtogat. Olyan ez náluk, mint nálunk a![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
↧
Japán nők a szórakoztatóiparban
Japán egyik nagy különlegessége a gésák tradíciója. Ki is valójában a gésa? Rengeteg vélemény és nézőpont létezik, ha arról van szó, hogy pontosan be kellene határolnunk őket. Legegyszerűbben úgy fogalmazhatjuk meg: tradicionális japán szórakoztató művész, aki jártas a művészetekben, mint például a zene, a tánc vagy a teázás. Gésák először a 11. században jelentek meg, akik ekkor még férfiak voltak, feladatuk pedig a kurtizánok és partnereik szórakoztatása volt. Az első női gésák a 17. században jelentek meg feladatuk pedig továbbra is a szórakoztatás maradt. Megjelenésüket államilag szabályozták, ami azt jelentette, hogy obijukat a hátukon kellett megkötniük jelezve, hogy ők- a kurtizánokkal ellentétben, akiknek obija elől volt- nem a testükkel![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
↧
A szapporói hófesztivál
Aligha van népszerűbb és látványosabb téli esemény Japánban, mint a szapporói hófesztivál. Az egyhetes esemény február 5. és 11. között kerül megrendezésre Hokkaidó székhelyén, Szapporo városában. A hatalmas és különleges hó- és jégszobrairól elhíresült ünnep téli csodaországgá változtatja át a környéket. Évente kétmillió ember érkezik a városba, hogy megcsodálhassa az alkotásokat, amelyek este, színes fényekkel megvilágítva külön élményt nyújtanak. A szapporói hófesztivál 1999-ben ünnepelte ötvenedik évfordulóját. Története 1950-ben az Odori parkban, a város főutcáján kezdődött hat hószoborral, amelyeket helyi iskolások készítettek a félrekotort, felgyülemlett hókupacokból. Az esemény közel ötvenezer embert vonzott magához és az évek során folyamatosan növekedett, Szapporo jelentős téli eseményévé nőtte ki magát. 1955-ben a Japán Önvédelmi Haderő![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
↧
Japán földrajzáról általában
Minden ország jellegzetességeit, tulajdonságait nagymértékben befolyásolja földrajza, ezen belül is éghajlata és a környezete. Ez nincs másképp Japánnal sem, hiszen ezek miatt alakult ki az általunk ismert életvitel és kultúra is, mely oly jellegzetes rá. (Farkas, 2009) Japán jellegzetességei (Fuji-hegy a háttérben) Sajátos földrajzi helyzete sajátos korlátokat és lehetőségeket adott a szigetországnak, hiszen gondoljunk csak bele, ha egy kicsit északabbra lenne, nem lehetne rizst termeszteni, vagy ha délebbre helyezkedne el, nem lenne annyi hó és folyó északi területein. Ha távolabb helyezkedne el Eurázsiától, nem érték volna a történelemben a kínai és koreai behatások, viszont ha közelebb lenne hozzá, nem lenne ennyire eredeti a kultúrája, valószínűleg sokkal inkább mutatna hasonlóságot Kínáéhoz. (Collcutt,![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
↧
↧
Honshú – I.rész: Honshúról általánosan
Honshú (本州) nevének jelentése „Fő Sziget” vagy „Fő Állam”. Nem véletlenül, hiszen Japán legnagyobb szigete, a maga 231.000 km2-vel. Ez kicsivel nagyobb, mint a Brit-sziget területe. A világ szigetei közül ez a hetedik legnagyobb. Honshú kb két és félszerese Magyarországnak (93.000 km2). Bár területe elmarad Olaszországhoz vagy Németországhoz viszonyítva, azonban a lakosság csak Japán legnagyobb szigetén kb 103 millió fő, amivel jócskán megelőzi az említett országokat. Népsűrűsége is hatalmas, 404 fő/km2, ami Japán kevés területének és a sziget sűrűn lakott városainak köszönhető. Magyarországnak ez közel négyszerese (107 fő/km2), de a Brit-sziget 302 fő/km2-ét is jócskán megelőzi. (Collcutt, Jansen, Kumakura, 1997) Honshú szigete A fősziget Japán középső részén helyezkedik el,![]()
![]()
![]()
↧
Honshú – II.rész: Tóhoku és Kantó
Az előző cikkünkben Honshú szigetéről általánosan írtunk, ebben a cikkünkben a 2 északi régióját fogjuk közelebbről bemutatni. Szót ejtünk majd a nagyobb városaikról, jellegzetességeikről és különlegességeikről, nevezetességeikről. Tóhoku: Honshú északkeleti területén levő 6 prefektúráját összefoglalóan Tóhokunak (東北地方), azaz japánul „északkelet”-nek nevezik. Ezen kívül a Hitachi-no-kuni Fudoki (常陸国風土記) című feljegyzésben – melyet még a Nara korban írtak (713-721) – Michinoku néven is megemlítik. (Toshio, Kimura, 1989) Tóhoku régiója Hitachi-no-kuni Fudoki című mű A terület csaknem 67.000 km2-es, népessége kb 9.3 millió lakos, a népsűrűsége pedig![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
↧
Az Ainu vallásról
Az ainuk voltak a japán szigetek őslakói, de a hódítók, akik nagyrészt az ázsiai szárazföldről jöttek, fokozatosan visszaszorították az ainukat észak felé, Hokkaidó szigetére. A tiszta vérű ainuk Hokkaidóban is már csak kb. 12000-en vannak, de sok japán emberbe keveredett azóta ainu vér. A japánok évszázadokon keresztül hátrányosan megkülönböztették őket,vallásuk, életvitelük miatt. Törvényileg végül 1997-ben „bennszülött nemzetiség”-ként lettek elismerve. Az ainu elnevezés az „emberit” jelentő szóból ered. Az ainuk az emberit, szembe szokták állítani az istenivel, szellemivel, amit kamuynak neveznek.Vallásuk: animizmus. Meggyőződésük szerint minden anyagi létezőnek van kamuyja, lelke, szelleme.Vallásukat és szokásaikat mind a mai napig megőrizték. Világ teremtése A világkeletkezéséről azt tartják, hogy a legfelső kamuy teremtett hat eget![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
↧
Kereszténység Japánban
A kereszténység feltehetően már az első erről szóló feljegyzések előtt is hatással lehetett közvetett módon Japánra, minthogy a kereszténység Kínába érkezésekor a Japán követjárás már folyamatban volt. Az első feljegyzés Xavéri Szent Ferenc jezsuita szerzetes 1549. augusztus 15-ei kagosimai partraszállásáról szól. Xavéri Szent Ferenc a hittérítést Indiában kezdte el, ahol eljutott az akkori legtávolabbi portugál támpontba, Malakkába is. Ott találkozott össze egy szamurájjal, Jadzsiróval, aki tanításainak köszönhetően áttért a keresztény hitre és meggyőzte Ferencet, hogy látogasson el Japánba is. Ferenc két jezsuita szerzetes társa Japánba érve a helyi daimjók engedélyével sikerrel hirdette a keresztény hitet. Csak másfél évet működött Japánban, ez idő alatt több száz japánt megkeresztelt és elintézte, hogy![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
↧
↧
Kyushu
Japán legdélibb nagy szigete Kyūshū (35.640 km²), melynek neve az egykori közigazgatási rendszere alapján kilenc tartományt jelent. Két részre osztható ez a vulkánokkal sűrűn borított terület. A gyarapodó, urbanizált, iparosodott északira és a szegényebb, főként mezőgazdasággal foglalkozó délire. Bár a meleg éghajlata és forró vegetációs időszaka két betakarítást is lehetővé tenne, nagyon kevés a megművelhető szántóföldje. (Collcutt, Jansen, Kumakura, 1997) (Horváth, 1998) „Kyūshūt a gyors folyású Kammon-szoros fölött átívelő, 1.500 méter hosszú Kammon-híd köti össze Honshuval, és három alagút, melyekből egy a Shinkansen számára épült.” Partja rendkívül tagolt, leginkább nyugati oldalán számtalan öböl és kisebb-nagyobb sziget övezi. A szigetet, akárcsak egész Japán legnagyobb részét, hegyláncok hálózzák be, melyek változó kiterjedésű![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
↧
Japán vizsgarendszer
A japán egyetemek részben állami, részben magánszektorba tartoznak. A magánegyetemek aránya a jelentősebb, 460 intézményből 311 magán, ezekben tanul az egyetemi hallgatók 76%-a. Az állami egyetemek két csoportra oszthatók: nemzeti (országos hatókörű), illetve körzeti (un. local public) egyetemekre. A felsőfokú továbbtanulás szelekciós rendszere a II. Világháború utáni időszakban többször változott az erőteljes állami szabályozás és a teljes decentralizáció végletei között. 1947-ben bevezették a tanulmányi alkalmassági tesztet (Scholastic Aptitude Test – SAT). A két fő részből (verbális, illetve matematikai) álló képességvizsgáló tesztet az Oktatási Minisztériumhoz tartozó Nemzeti Oktatáskutató Intézet dolgozta ki. Kezdetben csak a nemzeti egyetemek, majd később az össze egyetem (a magánegyetemek is!) a SAT eredményei alapján döntöttek![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
↧
Sintó a jelenben
A Sintónak nem volt alapítója, nincs körvonalazott tanítása, parancs rendszere mégis áthatja a japán emberek mindennapi életét. Ennek a vallási formának a középpontjában a kamik állnak. A kami az ősök és különböző természetben előforduló dolgok szellemét jelenti. A Sintó vagy más néven Kami no micsi szó jelentése az “Istenek/Kamik Útja”. A sintó két legfontosabb vallási tevékenysége az ünnep ( macuri) és az ősök szellemének tisztelete. Mivel a Sintó erősen kötődik a természethez, a holdújévhez, a legnagyobb ünnepei az újév, aztán a tavaszi, és az őszi napéjegyenlőség. Január 15. a „felnőtté válás ünnepe”, ilyenkor a nagykorúvá lett 20 éveseket köszöntik fel. Június 24-én van a Tendzsin ünnep, ilyenkor a folyókon este![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
↧
Menekülés a problémák elől – 1. Rész: Fiatalkori öngyilkosság
Iskolai terror, „vizsga-pokol”, stressz, elfolytás és számos más kiváltó oka lehet annak, hogy egyre több japán fiatal választja problémái megoldása helyett a könnyebbik utat, saját kezével vet véget életének. Japán elsők között áll az öngyilkossági statisztikákban, ugyanis itt az öngyilkosság elfogadott, az élet „tisztességes lezárásanak” tartják. 128 milliós országban aggasztóan magas az öngyilkossági arány, évente körülbelül 30000 fő vet véget életének, bár 2012-ben 15 év után először 30000 alá csökkent. 100000 főre eső öngyilkossági arány életkor és nem szerint, 2007. A japán társadalmat egy bizonyos kettősség jellemzi. Az egyén valódi érzelmei, vágyai (honne本音) – amelyek rejtve maradnak, vagy csak hozzájuk közel álló személyellel osztanak meg-, és![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
↧
↧
Menekülés a problémák elől – 2. rész: Hikikomori
„Elkezdtem magamat hibáztatni, és a szüleim is engem okoltak, amiért nem akartam suliba menni. Egyre súlyosabb lett a teher… Aztán egyre jobban féltem kimenni, és új embereket megismerni. Végül nem tudtam többé elhagyni a lakást.” – mondja egy japán tinédzser, aki végül megszakított mindennemű kapcsolatot barátaival, sőt még szüleivel is. Hogy elkerülje a szüleivel való kontaktust, magára zárta szobája ajtaját, átaludta a napot, majd éjjeleit TV nézéssel töltötte. Legalább egymillió olyan fiatal él Japánban, aki úgy dönt szobájába zárkózva megszakítja a kapcsolatot a társadalommal, és hikikomori (引き籠もり) életformába kezd (Kremer és Hammond, 2013) . Magyarul úgy fordíthatnánk „elzárva lenni”, „visszahúzódni”, amely hűen tükrözi ezen fiatalok életvitelét. Elsőre természetesnek tűnhet, hiszen bizonyára sokunkkal![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
↧
A buddhizmus kialakulása és Japánba kerülése
A buddhizmust méltán soroljuk a világvallások közé, hiszen a világ legtöbb országában találunk magukat buddhistának valló embereket. A lakosságnak túlnyomó többsége buddhista Thaiföldön, Burmában, Kambodzsában, a lakosságnak több mint a fele buddhista Japánban, Sri Lankában, Laoszban, Buthánban. Kínában és Vietnamban is sok buddhista él, de számukat nem ismerjük pontosan. A kialakulás rövid története: A vallás alapítója egy herceg volt, kit Sziddhártha Gautama néven ismertek. Életét hagyományosan i.e. 567-487-re teszik, de újabban számos kutató a 448-368 éveket tekinti valószínűbbnek. Az életéről részleteket közlő legrégebbi szútrák halála után több mint 300 évvel íródtak, és sok legendás elemet tartalmaznak, mégis életének és működésének főbb vonalai fellelhetőek benne. Apja a ksatria-kaszthoz tartozott, és egy![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
↧
A japán irodalom főbb állomásai
Ebben a bejegyzésben a japán irodalomról szeretnék mondani pár szót. Persze lehetetlen egyszerre végigvenni az összes főbb állomását, híres műfajait és alkotóit, ezért a továbbiakban egy tömör és a teljesség igénye nélkül készült beszámolót olvashattok a japán irodalom külföldön is ismertebb állomásairól. I. A Nara-korszak Ha a japán irodalomról van szó, akkor a Kojikivel és a Nihonshokival kell kezdenünk bemutatását. A Nihon Soki, vagy más néven, Nihongi („Japán Krónikái”) 681 körül íródhatott, Tenmu császár parancsára. A császár hercegeket és nemeseket utasított a krónika megírására. Mondhatjuk úgy is, hogy egyfajta „pályázatot” hirdetett számukra, hogy írják meg (/alkossák meg) Japán történelmét, létrejöttét. A későbbi évszázadokban a parancs többször is megismétlődött,![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
↧
More Pages to Explore .....
